Úgy gondolom, gyermekeket fényképezni az egyik legszebb és egyben legnehezebb feladat egy fotográfus számára... Készítettem már egy hosszabb összeállítást erről a témáról a blogon.
Jómagam csupán amatőr hobbifotósként szoktam kattingatni egy közepesen jó géppel, de amikor gyerekek közelében vagyok és őket kellene megörökíteni, akkor szembesülök a feladat összetettségével, ugyanis a kicsik egyetlen pillanatra sem maradnak egy helyben, még a legkisebb csecsemők sem maradnak mozdulatlan sosem (kivéve, amikor alszanak). :)
Nyilván el szeretnénk kerülni a vaku használatát, egyrészt nem szívesen villantunk senkit arcon, másrészt az így kapott eredmény az éles fény-árnyék kontrasztokkal távolról sem lesz természetes. Így marad a türelem és a sokszori próbálkozás, míg egy fotó végre úgy sikerül, hogy egyik kar vagy láb sem mozdult be rajta...
Ez vagyok én, amikor gyerekeket fotózom nagyritkán, de persze vannak a profik, akiknek a képein semmi erőfeszítés nem látszik, és csak tátjuk a szánkat a csodásan elkapott pillanatokon:
Fotók: Jessica Claire
Utolsó kommentek